5 kérdés, 5 válasz
Kocsis Dénes

Mi az első színházi emléked?

11-12 éves koromig Szegeden laktunk, és megnéztük a Pál utcai fiúkat a Szegedi Nemzeti Színházban. Azt hiszem, a lépcsőn ültem. Furcsa emlékképeim vannak az előadásról. A Nemecseket játszó fiatal szereplőnek el volt törve a lába, úgy játszotta végig az előadást. Ez nagyon megmaradt bennem. Éreztem, hogy nagyon bravúros, csodálatos küzdés volt, amit végigcsinált a színpadon.

Nézőként melyik a legemlékezetesebb előadásod?

A Menyasszonytánc a Budapesti Operettszínházban, Béres Attila rendezésében. Többször is láttam, fantasztikus volt. A darab mélyen megérinti az ember lelkét. A zenéje csodálatos; Jávori Fegya és a színészek fantasztikusak voltak, teljesen lenyűgözött. Jóval később az a szerencse ért, hogy játszhattam is benne, és ezt színészként nagyon élveztem. Amellett, hogy iszonyú mély érzéseket hoz fel, és nagyokat lehet sírni rajta, közben baromi jókat lehet nevetni. A kedvencem Herskovits volt, akit Mikó István játszott. A másik előadás pedig a Mágnás Miska. Bajor Imre játszotta Miskát, a Marcsa pedig Oszvald Marika volt és én odáig voltam mindkettőjükért, hogy mennyire élnek, mennyire ismerik és tudják a szakmát, önmagukat, a személyiségüket.

Milyen filmek, művészek, alkotások voltak rád a legnagyobb hatással?

Nagy hatással volt rám a Parasztopera Pécsett. Játszott benne Balikó Tamás. Nagy színész volt és ő volt a Pécsi Nemzeti Színház akkori igazgatója, mélységesen tiszteltem. Molnár Piroska pedig az Elisabeth című musical Zsófia főhercegnőjeként megmutatta nekem, hogy miért és hogyan érdemes csinálni ezt a szakmát.
Egyik kedvencem az Amerikai szépség című film. Arról szól, mennyire nem vállaljuk fel saját magunkat, mennyivel egyszerűbb lenne, ha őszintén élnénk az életünket.

Melyik volt életed legnehezebb szerepe és miért?

Talán Mozart, mert ez a legmegterhelőbb musical címszerep fizikailag és lelkileg egyaránt, amit valaha megírtak. Amikor egy fellépésen vagy koncerten eléneklek egy dalt belőle, mindig óriási hatással van rám. Mozart lelki stációi és megélései nagyon betaláltak nálam. Boldog vagyok, hogy kiadhatom magamból ezeket a nehéz érzéseket a színpadon. Életem legszebb pillanatai közé tartozik, csakúgy, mint az esküvőm vagy a gyermekem megszületése.

Ha nem foglalkozhatnál színházzal, milyen foglalkozást választanál?

Sokat gondolkodtam rajta, de nem tudom rá a választ igazából. Az a helyzet, hogy még gondolati szinten sem csinálnék szívem szerint semmi mást, mint a színházat vagy az éneklést. Ha mást csinálnék, valószínűleg énekes lennék, zenekarom lenne és koncerteznék. Ennél polgáribb szakmát nem érzek magaménak.