Jean Genet: Cselédek
(ford.Nagy Péter)

Általában valamiféle társadalom-rajz, kritika, viszonyrendszer alapú történetként hivatkoznak rá. Jelen esetben a társadalmi vonatkozás, vagy a kor nem hansúlyos. Sokkal inkább a személyes motivációk, érzelmek, kötődések kerülnek előtérbe. Claire és Solange két hasonló helyzetben kialkuló megküzdési stratégia, egy fojtogató környezet, domináns, egocentrikus személyiség árnyékában (Madame) való létezés kihívásai.

A Cselédek világa egyszerre idealizált és szimbolikus. Mint egy babaház szereplői, akik egy elképzelt környezetben és sematikus viszonyok között próbálnak autentikus létezést kialakítani.

A színpadi játék ehhez az idealizált térhez és cselekvéshez igazodik. A szereplők látszólag megfelelnek a szerzői utasításoknak, de kicsit közelebbről vizsgálva inkább egy babaház lakóinak tűnnek, ezzel felkínálva egy átfogóbb értelmezés lehetőségét is. A babák ugyanis inkább tárgyak: érzelmeik annak a személynek a lenyomatai, aki őket
mozgatja, aki játszik velük.

A készülő előadás ebből a nézőpontból építkezik, így az egzisztenciális és érzelmi alárendeltség, csapdájába szorult, függő ember kiútkeresésének drámája kíván lenni.